Napjainkban a lojalitás egy olyan kritikus kérdés, amiről többnyire nem beszélünk.

Néhány évtizeddel ezelőtt annak volt “becsülete”, aki szinte egész életét ugyanazon a helyen töltötte le, vagyis nem vándorolt munkahelyről munkahelyre.

De vajon van-e létjogosultsága ennek a megközelítésnek napjainkban?

Időnként az az érzésem, hogy az emberek egy része elavultnak, másik része már-már szégyellni valónak látja ezt a “régimódi” megközelítést. Így még ha fontosnak is tartja, nem szívesen teszi ki magát annak, hogy mások emiatt évődjenek vele, esetleg begyöpösödöttnek tartsák.

Van, akinek egyenesen törvényszerűség a fejében az az évszám, ami után váltani kell, különben nem épül úgy és főleg nem olyan ütemben a karrierje, ahogyan annak szerinte történnie kellene.

Persze, eddig még csak nagyon (úgy értem: tényleg nagyon) ritkán hallottam arról, hogy a lojalitás a tulajdonos vagy a vezető részéről is egyfajta “kötelező elem” illene, hogy legyen a munkatársak, beosztottak, alkalmazottak irányába…

Pedig kevés annál erősebb, hosszan tartóbb módja létezik a hűség és az elkötelezettség megalapozásának, mint a vezetői példaadás, az irányítottak felé tanúsított tisztelet és a jó értelemben vett szolgálat.

Amikor vezetőként azon gondolkodsz, hogyan szerezz “jobb” embereket és miként tartsd meg őket minél hosszabb ideig, akkor meg kell értened, hogy az emberek nagyon nagy hányada a más emberekhez való kötődés minősége alapján “dönti el”, mennyit ér számára az adott kapcsolat, az aktuális munkahely és milyen szintű lojalitást érdemel a dolog.

Kötődés alatt persze nem valamiféle egészségtelen ragaszkodást értünk, hanem elhatározottságot, lelkesedést és tenni akarást.

Joggal merül fel a kérdés, hogy miként valósítható meg ez a fajta vezetői hozzáállás anélkül, hogy az lényegi érdekek, célok és stratégiák sérülnének…

Valóban nem mindig egyszerű ennek a megvalósítása, de egy alapvető szemléletbeli megközelítés sokat segíthet: amikor valóban fontosnak és értékesnek érzed a munkatársaidat, akkor a lojalitásuk megkérdőjelezhetetlenül erősödik. Ennek legjobb megalapozása az, amikor észreveszed, hogy a siker egyik záloga, sarokköve a munkatársak elégedettsége és – az ennek következményeként kialakuló – közösséghez való tartozásának érzése. Érdemes ugyanitt megemlíteni a munkahelynek és az adott vezetőnek a szerepét, ami és aki a személyes fontosság érzetének forrásává válik az adott kolléga szemében.

További vezetői és kommunikációs tippekért, valamint az önfejlesztésről szóló tartalmakért ide kattintva iratkozhatsz fel YouTube csatornámra.

 

Itt feliratkozva kaphatod meg a díjmentes “9P” Akadémia gyűjteményt.

Ez a következő, teljes rendszeremet érintő írásokat tartalmazza:

1. A testtartásban rejlő erő / 2. Gyalogolj az egészségedért! Az erő alapjai… / 3. Mentsd meg az életedet! A légzés varázslatos világa… / 4. A partner megértésének művészete / 5. Stresszkezelés a mindennapokban / 6. Edd magad egészségesre! / 7. Nagyobb testtudatosság, teljesebb élet / 8. Kalandozás az önbecsülés óceánján… Határozd meg Te a saját értékedet! / 9. Kommunikáld magad boldoggá! / 10. Az ideális vállalkozás, avagy hogyan gondold végig… / 11. Túllégzéssel az egészségért / 12. A Wim Hof Módszer második és harmadik alappillére. A hideg és a mentális fókusz szerepe / 13. Fejlesztés és lojalitás… Ok és okozat

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük